Hírek és minden más

„A világon itt a legalacsonyabb az államadósság, mégsem hajtjuk végre a szükséges beruházásokat”

Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital
Az Európai Bizottság legutóbbi kohéziós jelentéséből kiderül, hogy míg a felzárkóztatás politika nemzeti szinten sikeres volt, addig regionális vagy kisebb szinteken nem volt ilyen hatékony, és sok terület leszakadóban van, mások fejlődési csapdába kerültek. Ennek fényében hogyan értékeli a jelenlegi kohéziós politikát, reformra vagy kiigazításra van szükség?
Bizottságként határozott álláspontot képviselünk a kohéziós politikával kapcsolatban, és részt vettünk a 2027 utáni jövőjéről szóló vitában. Úgy vélem, hogy a kohéziós politika sikertörténet, és alapvető fontosságú az új tagállamok integrációja, a koherencia és a konvergencia biztosítása, valamint a versenyképesség előmozdítása szempontjából.
Az adatok azt mutatják, hogy 2004-ben az Unióhoz csatlakozott tagállamok akkor az unió fejlettségi szintjének mintegy 50%-át érték el, mára pedig felzárkóztak ennek a szintnek a közel 80%-ára.
Ugyanakkor azt is elismerem, hogy szükség van egy emberközpontúbb és területalapú megközelítésre, a civil társadalom és a partnerek nagyobb mértékű bevonásával. A teljes reform helyett inkább a jelenlegi politika intenzív kiigazítását támogatnám, figyelembe véve a jövőbeli bővítési fordulókat, valamint a társadalmi konvergencia és a versenyképesség fokozásának szükségességét Európa-szerte.
A kohéziós politika hogyan javíthatná Európa-szerte a versenyképességet?
A vállalatok versenyképességéhez tisztességes és megbízható keretfeltételekre van szükség, és az infrastruktúra kulcsfontosságú tényező. A kohéziós politika hozzájárulhat ahhoz, hogy a régiók rendelkezzenek a vállalkozások vonzásához és megtartásához szükséges infrastruktúrával, valamint ahhoz, hogy a szakképzett munkavállalókat ezekben a régiókban tartsák.
Nem szabad később cselekednünk, most kell lépnünk!
A kohéziós politikát illetően meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket a tagjelölt országok felé. Erről mélyen meg vagyok győződve, és ezt mi meg is tesszük a bizottságunkban, már most bevonva őket a munkánkba. Emellett őszintének kell lennünk, a mi szempontunkból jelenleg előirányzott pénzügyi eszközök nem elegendők, ha valóban hatékony és ambiciózus kohéziós politikát akarunk 2027 után is. Ezért is egyértelmű az EESC álláspontja, amikor azt mondjuk, hogy ambiciózusabb megoldásokra van szükségünk az EU költségvetését illetően.
A szociális pillérre összpontosítva a kohéziós politika segíthet olyan problémák kezelésében is, mint az agyelszívás, és biztosíthatja a munkavállalók számára a tisztességes munkakörülményeket. Ez pedig növelheti a termelékenységet és a versenyképességet.
Életrajz

Oliver Röpkét 2023 áprilisában választották meg az EGSZB elnökévé. Már 2009 óta tagja az szervezetnek, annak munkavállalói csoportjának elnöke, elnökségének tagja, valamint számos EGSZB-állásfoglalás és -vélemény előadója volt a foglalkoztatás- és szociálpolitikáról, az egységes piacról és az innovációról. Korábban az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) brüsszeli irodáját vezette, és számos vezető tisztséget töltött be az ÖGB képviselőjeként az uniós intézményeknél, az ESZSZ végrehajtó bizottságában, valamint az ÖGB szövetségi elnökségének tanácsadó tagjaként. Oliver Röpke a Bécsi Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd később doktorált.
Enrico Letta múlt hónapban publikált jelentése szerint az állami támogatásokat alacsonyabb szinten kellene tartani. Egyetért azzal, hogy inkább a vállalatok uniós szintű finanszírozásra és támogatására kellene összpontosítani?
Letta jelentéséhez jelentősen hozzájárultunk, és támogatom az iparpolitika és a kohéziós politika európai szintű megközelítésének gondolatát.
Bár bizonyos esetekben szükség van állami beruházásokra, úgy vélem, hogy európai megoldásokat kell keresnünk, és fontolóra kell vennünk az állami támogatások csökkentését az uniós szintű finanszírozás és a vállalatok támogatása javára.
A fent említett jelentés a versenyképességi és adózási jogszabályok harmonizálását is javasolja az EU-ban. Támogatja-e egy új, az egész EU-ra kiterjedő adórendszer ötletét, és ha igen, az is elfogadható lenne, hogy a bevételek egy részét egyenes az EU költségvetésébe fizetnénk be?
Ez az EESC hosszú távú igénye, és különösen fontos az új uniós saját forrásokról szóló vita szempontjából, és úgy vélem, hogy az uniós szintű adórendszerből származó bevételek egy részének az uniós költségvetésbe történő átcsoportosítása szintén érdekes megoldás lehet.
A legfontosabb azonban a különböző adórendszerek nagyobb koherenciájának megteremtése, beleértve a vállalatok minimális adókulcsát, ahogyan arról az OECD megállapodott.
Bizottságunkban szélesebb körű vitát szorgalmaztunk a saját források és a költségvetési kapacitások kérdéséről. Remélem, hogy az EU következő politikai ciklusa újra megnyitja ezt a párbeszédet a szociális partnerek és a civil társadalom bevonásával.
Az Ön szervezete határozottan támogatja a szociális pillért és egy szociálisan érzékenyebb Európa elérését. A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a nemzeti költségvetések túl sokat költenek szociális kérdésekre, például az oktatásra, az egészségügyre és a munkavállalók védelmére, olyan országokhoz képest, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Mi a véleménye erről, és úgy gondolja, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében szükség van e juttatások csökkentésére?
Hadd kezdjem ezzel: az Egyesült Államokban és Kínában a munkavállalóknak kevesebb szabadságuk és hosszabb munkaidejük van, ezek gyakran alacsonyabb termelékenységet eredményeznek.
Láthatjuk, hogy itt Európában még mindig a világ egyik legtermékenyebb régiója vagyunk.
Nem hiszem, hogy a szociális kiadásokra csak költségként kellene tekinteni. A szociális infrastruktúrába, például az oktatásba és az egészségügybe történő beruházások ösztönözhetik a fenntartható növekedést, és biztosíthatják a motivált és termelékeny munkaerőt. Bár fontos megtalálni az egyensúlyt a versenyképesség és a szociális védelem között, nem hiszem, hogy a szociális juttatások csökkentése a megfelelő megoldás a versenyképesség megőrzésére.
Európai modellünk komparatív előnye éppen a munkavállalók védelmén és a motivált munkaerőn alapul. Gazdaságaink ezáltal erősebbek és ellenállóbbak, ezért ragaszkodnunk kell a szociális védelem és a versenyképesség közötti egyensúlyhoz.
A szociális jogok európai pillére nagyon fontos lépés volt, és megmutatta a szociális Európa felé vezető utat. Ez a Bizottság sikertörténete, amely növelte az EU legitimitását a tagállamokban, amikor a dolgozó emberekről van szó.
Nemrégiben elfogadtunk egy véleményt, amely világosan kimondta, hogy a beruházások, különösen a szociális beruházások, még fenntarthatóbb növekedést eredményezhetnek, ha jól megtervezettek. Ezért is kértük a költségvetési szabályok reformját, hogy nagyobb teret és rugalmasságot biztosítsunk ezeknek a fejlesztéseknek, mivel úgy vélem, hogy
a jelenlegi európai növekedési problémák a múltbeli elégtelen beruházások következményei is.
Az Európai Bizottság tavaly nyáron közzétett egy jelentést, amely szerint az euroszkeptikus pártok erősebbek azokban a régiókban, ahol fejlődési csapda áll fenn, vagy ahol a szegénységi küszöb közel van a lakosság átlagos anyagi helyzetéhez. Hogyan lehet ezt a kérdést kezelni?
Ez a probléma nem korlátozódik a távoli területekre, hanem a városi és gazdag régiókban is megfigyelhető. Úgy vélem, hogy fontos a társadalmi kirekesztéstől való félelem okait a gyökereknél kezelni, mint például a lakhatás, amely sok középosztálybeli család számára is gondot jelent.
A kohéziós politika szerepet játszhat ezeknek a kérdéseknek a kezelésében, és támogatnám, hogy a megfizethető lakhatás a következő kohéziós időszak egyik fő prioritása legyen.
Jobban ki kell használnunk a meglévő alapokat és a kohéziós politikát, de a jövőre nézve új finanszírozási formákon is el kell gondolkodnunk. Hallottam, és nagyon üdvözlöm, hogy az Európai Beruházási Bank, ha megbízást kap, hajlandó erőteljesebben részt venni ebben.
A lakhatási válság kezelése és a kohéziós politika megerősítése azt is jelenti, hogy küzdünk az euroszkeptikus nézetek terjedése ellen. Ha reagálunk az emberek igényeire és félelmeire, akkor harcolhatunk a “fejlesztési csapda” ellen.
Ön szerint jelenleg mi a nagyobb versenyképességi kihívás Európa számára: az alulfinanszírozottság vagy a vállalatokra vonatkozó túlzott szabályozás?
Nem hiszem, hogy választani kellene az alulfinanszírozás vagy a túlzott szabályozás között. Az európai szintű szabályozás kialakításával gyakran 27 különböző nemzeti jogszabály helyébe lépünk, amelyek sokkal nagyobb terhet jelentenek a belső piacunkon működő vállalatok számára, mint egyetlen szigorú uniós keretrendszer.
Noha egyes rendeletek indokoltak, és az egységes piac számára szabványokat vezethetnek be, úgy vélem, hogy okosabb szabályozásra van szükségünk.
Hangsúlyoznom kell, hogy a versenyképességet leginkább a beruházások hiánya fenyegeti, a nemzeti kormányok részéről is. Olyan megoldásokra van tehát szükségünk, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy végrehajtsák a szükséges beruházásokat mind az infrastruktúrába, mind a szociális programokba.
Az első lépést megtettük a költségvetési szabályok reformjával, de az EESC-nél úgy látjuk, még tovább kellene mennünk.
Az újonnan elfogadott költségvetési szabályok szigorúbbak, mint a korábbiak, és minden tagállamnak rövid időn belül a határértékekhez kell igazítania adósság- és hiányszintjét. Hogyan látja ezeket a változásokat, pozitív vagy negatív hatással lesznek Európa versenyképességére?
Az új költségvetési szabályok elfogadása előtt nagyobb rugalmasságot és speciális szabályokat szorgalmaztunk a zöld és szociális beruházások, az úgynevezett “aranyszabály” mellett.
Úgy vélem, hogy a jelenlegi szabályoknál van néhány javulás, például a szociális kiadások, beruházások beszámíthatósága.
Másrészt nem hiszem, hogy az új szabályok elég messzire mennek, és aggódom a korlátozó költségvetési politikák társadalmi kohézióra és versenyképességre gyakorolt hatása miatt. Úgy vélem, hogy rugalmasabb megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a tagállamok beruházhassanak az infrastruktúrába és a szociálpolitikába.
Még mindig mi vagyunk a világ legalacsonyabb adósságszintű régiója, de nem hajtjuk végre a szükséges állami beruházásokat.
Költségvetési szabályokkal és államadósság-fékekkel korlátozzuk magunkat, amelyek véleményem szerint károsabbak a versenyképességre, mint a jól megtervezett szabályozás.
Címlapkép: Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) elnöke. A fotó forrása: EU/Bogdan Hoyaux.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Már jövő héten.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Üzent Oroszország.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
A helyi tanácstól.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ha bekövetkezik egy világgazdasági válság 5-6 éves távon, akkor a magyar gazdaság nem fog évi 1 százaléknál nagyobb…
Nyugat-Európához hasonlóan mára a hazai befektetők körében is nagyon népszerűvé váltak a certifikátok, amelyek…
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat…
Megszelídült az infláció, ami értelemszerűen fájó hatással van a Prémium Magyar Állampapírok várható jövedelmezőségére….
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb…
Az After Hours podcast házigazdája, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője volt az ATV vendége, Balásy Zsolt az elszálló…
Az Energiaügyi Minisztérium adott ki egy új grafikát a május végén startoló felújítási programról, amiről sok…
Itt az osztalékszezon, az okos befektető pedig forgatja a pénzt. Milyen stratégiák merülhetnek fel, amikor az osztalék…
A berlini szövetségi kormány célul tűzte, hogy az évtized végére 15 millió darab elektromos meghajtású autó közlekedjen…
Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

source
Oldalunk támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Digitális Ügynökség: Marketing Ügynökség
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Kerékpár webshop: Kerékpár
Kerékpár webshop: Bicikli
Ebike, elektromos kerékpár
Kerékpár, elektromos kerékpár
Canga
Bike
Kerékpár
Fotodoboz
Táblás kerítés
Üzemorvosunk: Üzemorvos Budapest
Rendszergazda Szolgáltatást végzi: Rendszergazda szolgáltatás
Redőny: Redőny, Árnyékolás

Feliratos Csokoládé: Feliratos Csokoládé
Csokifutár: Csoki futár
Kávé, kapszulás kávé: kapszulás kávé rendelés

Egyéb támogatók:
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Rendezvény DJ

Külföldi támogatóink:
OSN: OSN, Online Solutions Network
OS AI: AI, AI Mesterséges Intelligencia, OS AI,OSN AI
AI: OS AI, OSN AI, OS AI one
Super Size File: Nagy méretű file küldés, File Küldés
Global IT News: Global IT News

Egyéb Oldalink:
Híradag: Híradag

Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital