Hírek és minden más

Tényleg, mit csinál az Európai Parlament?

Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Június 6-án startolt el és 9-én érnek véget az európai parlamenti választások, ahol 27 tagállamban összesen mintegy 350 millióan szavazhatnak, kik képviseljék őket az elkövetkezendő öt évben a strasbourgi székhelyű, ám Brüsszelben többet ülésező Európai Parlamentben.
A szavazatokért és mandátumokért küzdő pártok kampányai sok mindent érintenek, ugyanakkor mint azt Bakó Bea a Gemisten megírta, a kampányok során elhangzott legtöbb témával az Európai Parlament nem is foglalkozhat. De akkor mi valójában az Európai Parlament feladata és mit fognak a jelenleg mandátumért harcoló politikusok a következő öt évben csinálni?
Az Európai Parlamentben a megválasztott képviselők nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás alapján foglalnak helyet frakciókban – hivatalosan ezeknek a nevük: képviselőcsoport.
Jelenleg hét képviselőcsoport működik, ami a szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig lefedi a politikai teret, ugyanakkor az EP-választások után gyakori, hogy a képviselőcsoportok változnak – akár összeolvadnak, akár egy eddigi új, nem létező frakció alakul.
A képviselőcsoportok fogják össze a hasonlóan gondolkodó EP-képviselőket és segítik a munkájukat, például azzal, hogy bizonyos szavazásoknál miként voksoljanak a képviselőik. Ezen kívül a képviselőcsoportban való munka további előnyökkel jár: több felszólalási idő mellett aktívan részt vehetnek a törvénykezésben, jelentéseket dolgozhatnak ki, illetve egy független, képviselőcsoport nélküli EP-képviselőhöz képest több képviselőtársa is támogathatja, ha például egy jogi kötő erővel nem rendelkező határozatot szeretne elfogadtatni a parlamentben.
Az Európai Parlamentnek több jogköre is van, ebből a legismertebb a jogalkotói hatásköre. Ugyanakkor ahhoz, hogy megértsük, az EP-képviselők miként fogadnak el vagy utasítanak el rendeletjavaslatokat, először tekintsük át, hogyan születik az Európai Unióban egy jogszabály.
Az egyszerűsítés kedvéért kizárólag a rendeletekkel foglalkozunk, az egyéb jogszabálytípusokat (irányelvek, határozatok, ajánlások, vélemények) nem érintjük, és kizárólag az ún. rendes jogalkotási eljárást mutatjuk be.
Az uniós politikában jogalkotási kezdeményezéssel kizárólag az Európai Bizottság rendelkezik, azaz csak a jelenleg Ursula von der Leyen vezette intézmény dolgozhat ki rendeletjavaslatokat – mindezt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács felkérésére.
Az EU-nak két társjogalkotó szerve van, amik egyenértékűnek számítanak. Ezek a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács), illetve az Európai Parlament. Amennyiben a bizottság egy új rendeletet szeretne kidolgozni, akkor az általa kidolgozott rendeletjavaslatot megküldi a tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Utóbbinál az Európai Parlament adott témával foglalkozó bizottsága vizsgálja először, majd abban a bizottságban vagy megszavazzák, vagy pedig módosításokat csatolnak hozzá.
Ezután első olvasatban az EP plenáris ülésein szavaznak az EP-képviselők a rendeletjavaslatról, amivel kialakítják az intézmény álláspontját, majd azt továbbítják a tagállamok szakminisztereiből álló tanács számára.
Amennyiben a tanács első olvasatban elfogadja az EP által megküldött álláspontot és azon nem módosítanának, akkor a rendelet elfogadják. Viszont ha nem értenek egyet az EP-vel, akkor a tanács a saját álláspontját küldi vissza az EP-nek és kezd a három intézmény egymással alkudozni – összesen három olvasat van, amennyiben a harmadik olvasatnál sem sikerül mindenben megállapodnia a két társjogalkotónak, akkor a jogszabály megbukik.
Általában azonban mind a Tanács, mind a Parlament már első olvasatra elfogadja a legtöbb rendeletjavaslatot.
Ugyanis a jogalkotás felgyorsítása érdekében a legtöbb rendeletjavaslatot a bizottság úgy küldi el a két társjogalkotó szervnek, hogy előtte több informális, háromoldalú egyeztetésen vitatkoznak és alkudoznak annak a tartalmáról, hogy a végén kompromisszumra jutva azt már első olvasatban elfogadják az EP-ben és a tanácsban – ezeket az egyeztetéseket nevezik trialógusnak.
Ennek a bevezetésére amiatt volt szükség, mert 1999 és 2004 között a jogalkotási ügyek csaknem felét nem tudták harmadik olvasat előtt elfogadni, amivel gyakran évekig elhúzták a folyamatot. A legtöbb jogszabályt ilyen, ún. rendes jogalkotási rendben fogadják el.
A rendes jogalkotási eljárás mellett még van az ún. egyetértési eljárás, amikor az EP hozzájárulása vagy jóváhagyása szükséges bizonyos kérdésekben – ilyen például az Európai Bizottság tagjainak a megválasztása, új uniós tagállamok csatlakozása, illetve az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásai.
Emellett még vannak a konzultációs eljárások, amiknél az Európai Parlamentnek nincs döntési jogköre – ilyen témák például az adózás, a versenyjog, illetve a közös kül- és biztonságpolitika. Ilyen eljárás folyamán az EP elfogad egy határozatot, ami az álláspontját tükrözi, ugyanakkor a tanácsot az jogilag nem köti, azaz az EP-képviselők által megfogalmazott javaslatot akár negligálhatja is a tagállamok szakminisztereiből álló intézmény.
Az Európai Parlament tehát jogalkotó szerv, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy saját maga dolgoz ki törvényeket.
A rendeletjavaslatokat módosítókkal megváltoztathatja, de a kezdeményezés továbbra is kizárólag a bizottságnál van. Amennyiben az EP szeretne valami kapcsán rendeletet létrehozni, akkor határozatban szólíthatja fel a bizottságot a cselekvésre.
Ennél kevésbé ismert jogköre az EP-nek az ún. költségvetési jogkör. A Lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta ugyanis
az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt dönt az Unió teljes éves költségvetéséről, a végső szót pedig a parlament mondja ki.
Az Európai Bizottság szeptember 1-ig adja le a költségvetési tervezetét, amit először a tanács vizsgál, majd megállapításaival október 1-ig megküldi azt a parlamentnek. Amennyiben a parlament elfogadja a tanács javaslatát, akkor a költségvetést elfogadták, amennyiben nem, akkor a két intézmény egy közös egyeztetésen dolgozza ki annak a véglegesnek szánt verzióját – amennyiben az egyeztetésen nem sikerült megállapodni, akkor az EP egymaga is elfogadhatja azt.
Az éves költségvetésnek összhangban kell állnia a többéves pénzügyi kerettel – ezek hét évre szólnak – és az EP ellenőrzi, hogy a többi uniós intézmény megfelelően bánik-e az európai adófizetői pénzekkel.
Ezenkívül a parlamentnek felügyeleti jogköre is van más intézményekkel szemben – az EP-nek például jóvá kell hagynia az Európai Bizottság tagjait, az Európai Központi Bank elnökét és az európai ombudsmant. Ráadásul az EP akár fel is oszlathatja az Európai Bizottságot, ugyanakkor erre még egyszer sem volt példa, 1999-ben azelőtt lemondott az EB-elnök, hogy lemondásra kényszerítették volna.
Az Európai Tanács ülésein – ezeket hívjuk köznyelvben EU-csúcsoknak – a parlament elnöke képviseli az egész parlamentet, míg az Európai Unió tanácsát úgy felügyeli, hogy a rotációs rendszerben félévenként változó soros elnökséget ellátó tagállamot elnökségének elején és végén is meghallgatja az EP plenárison a soros elnök tervét.
Az Európai Parlament ezenkívül a tagállamok parlamentjeivel is együttműködik – a nemzeti parlamentek elnökei évente találkoznak az EP-elnökkel, de a parlamentek szakbizottságai is rendszeres kapcsolatban állnak az Európai Parlamenttel.
Sokan úgy gondolják, hogy az Európai Parlamentbe csak a fizetésükért járnak a képviselők, az uniós intézmények között pedig a parlamentnek van a legkisebb hatalma.
Azonban az elmúlt ötéves ciklusban több olyan rendeletet is az EP harcolt ki, ami mindennapi életünkre hatással volt.
Igaz, ezek az átlagember számára nem tűnnek túl izgalmasnak.
Egyik ilyen például a telefontöltők egységesítése, így ezentúl minden telefongyártónak USB–C típusú csatlakozóval kell ellátni a termékét – a meggondolás mögött az állt, hogy ez hozzájárulhat az e-hulladék csökkentéséhez.
Ugyanúgy az Európai Parlament érte el, hogy immáron roamingdíjak nélkül lehet két tagállam között telefonálni, ahogyan a Google-t is rákényszerítette, hogy az Android telefonokon ne legyen alapbeállítás a cég saját programja, teret adva így elméletben az alternatíváknak.
Szintén az EP döntése miatt az elvitelre szánt ételeket környezetbarátabb, fenntarthatóbb tárolókban kell eltartani, ahogy a PET-palackok új kupakjaiért is ők felelősek. 
Böngéssze az Index választási mellékletét, amelyben mindent megtalál az önkormányzati és az európai parlamenti választásokról! Cikkek, felmérések, kisokos, jelöltek – egy helyen a legfontosabb információk. A voksolás napján keresse nálunk a részvételi adatokat, az eredményeket térképekkel és mandátumokkal, valamint kövesse az este hét órakor kezdődő stúdióbeszélgetésünket, amelyben helyszíni bejelentkezésekkel és szakértők elemzéseivel várunk mindenkit!
(Borítókép: Az Európai Parlament Strasbourgban 2022. október 17-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!

source
Oldalunk támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Digitális Ügynökség: Marketing Ügynökség
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Kerékpár webshop: Kerékpár
Kerékpár webshop: Bicikli
Ebike, elektromos kerékpár
Kerékpár, elektromos kerékpár
Canga
Bike
Kerékpár
Fotodoboz
Táblás kerítés
Üzemorvosunk: Üzemorvos Budapest
Rendszergazda Szolgáltatást végzi: Rendszergazda szolgáltatás
Oldalunk támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Digitális Ügynökség: Marketing Ügynökség
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Kerékpár webshop: Kerékpár
Kerékpár webshop: Bicikli
Ebike, elektromos kerékpár
Kerékpár, elektromos kerékpár
Canga
Bike
Kerékpár
Fotodoboz
Táblás kerítés
Üzemorvosunk: Üzemorvos Budapest
Rendszergazda Szolgáltatást végzi: Rendszergazda szolgáltatás
Redőny: Redőny, Árnyékolás

Feliratos Csokoládé: Feliratos Csokoládé
Csokifutár: Csoki futár

Egyéb támogatók:
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Rendezvény DJ

Külföldi támogatóink:
OSN: OSN, Online Solutions Network
OS AI: AI, AI Mesterséges Intelligencia, OS AI,OSN AI
AI: OS AI, OSN AI, OS AI one
Super Size File: Nagy méretű file küldés, File Küldés
Global IT News: Global IT News

Egyéb Oldalink:
Híradag: Híradag

Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital
Feliratos Csokoládé: Feliratos Csokoládé
Csokifutár: Csoki futár

Egyéb támogatók:
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Rendezvény DJ

Külföldi támogatóink:
OSN: OSN, Online Solutions Network
OS AI: AI, AI Mesterséges Intelligencia, OS AI
AI: OS AI, OSN AI
OS AI:OS AI, OSN AI AI LAB
Pythia AI:OS AI Pythia, OSN AI AI Pythia
OS AI Vincent:OS AI Vincent, OSN AI AI Vincent
Social AI:Social AI
Osn AI OSN AI:OSN AI
Super Size File: Nagy méretű file küldés, File Küldés
Global IT News: Global IT News

Egyéb Oldalink:
Híradag: Híradag

Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital