Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el:
Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Annyira rossz adatok érkeztek mostanában a magyar gazdaságról, hogy az elemzők sorra figyelmeztettek: nem egyszerűen elérhetetlen a kormány eredeti, 4 százalékos GDP-növekedési célja, hanem már az is szép volna, ha a 2 százalékot sikerülne elérni. A Magyar Nemzeti Bank most közzétette az őszi Inflációs jelentését – ezt a kiadványukat háromhavonta teszik közzé, mindig részletes előrejelzést vázolnak benne – és ez az eddigieknél is pesszimistább lett.
Nézzük a legfőbb számokat! Az MNB várakozásai szerint
Ezt első lépésként azzal érdemes összehasonlítani, amivel 2023 legvégén számoltak: idén 2,5-3,5 százalékkal nőhet a gazdaság, márciusban ezt 2-3 százalékosra vitték le, most még lejjebb, azaz most már a legjobb forgatókönyv is rosszabb, mint a legrosszabb lehetőség, amit 2023 végén erre az évre vártak. Az inflációval azonban egész elfogadhatóan állunk most, arról 2023 végén 4-5,5 százalékos volt a 2024-re szóló becslés, ehhez képest egész biztos, hogy 4 százalék alatt maradunk éves átlagban.
Azért teljesen könnyedén az inflációt sem ússzuk meg: az az év előttünk álló hónapjaiban még nőni fog, kevéssel 4 százalék fölé kerülhet (ettől az éves átlag persze még marad az alatt) – ez a szám azért is fontos határ, mert az MNB 2 és 4 százalék között tartja elfogadhatónak az áremelkedést. 2025-ben aztán már lassulhat az infláció, ahogy a külső költségek csökkennek, és talán az év végi átárazások sem lesznek igazán durvák.
Gondot jelent viszont az, hogy az egyszeri és a külső hatások kiszűrésével számolt maginfláció – ami az infláció egy korrigált formája: a fogyasztói árindexből kivonják a rövid távon nagy ingadozást mutató fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat – kellemetlenül magas. Az idén 4,6 és 4,9 százalék közötti lesz, jövőre pedig lemegy a bűvös 4-es határ alá, de csak 3,2-3,8 százalékra.
Elsőre aprónak tűnő, de fontos részlet, hogy júniusban 2025-re még csak 2,5-3,5 százalékos inflációt várt az MNB, most 2,7-3,6 százalékosat. Ennek a legfontosabb oka az, hogy a kormány megemelte a pénzügyi tranzakciós illetéket, ami természetesen begyűrűzik az árakba, már idén is 0,1 százalékponttal megdobja az éves inflációt, de lassú folyamatról van szó, úgyhogy jövőre már 0,2-0,3 százalékponttal fogja. A cégek már most beépíthetik az áraikba a megemelt banki költséget, de várhatóan a legtöbben csak az év eleji átárazásnál fogják, a hitelintézetek pedig szintén 2025 elejétől háríthatják át az ügyfelekre ezt.
A gazdasági folyamatok mellett még egy mélyütés érkezett az elmúlt hónapokban: az MNB úgy számol, hogy a július–augusztusi, még szeptember első tíz napjára is áthúzódó forróság és aszály legjobb esetben is 0,4 százalékponttal visszavetette az idei GDP-növekedésünket, de van olyan forgatókönyv is, amely szerint 0,9 százalékponttal csökkentette. De azt azért hozzátette a jelentés: itt még nagyon nagy a bizonytalanság.
A háztartások fogyasztása nagyon gyengén alakul, viszont a 2023-asnál még így is jobb, így ez legalább abban segít, hogy a tavalyinál valamivel nagyobb legyen a GDP. Az állam és a cégek beruházásai azonban csökkennek idén, ez visszafogja a gazdaságot.
Ami pedig a cégeket illeti: mint írták, a vállalatok üzleti tevékenységét és beruházásait elsősorban továbbra is a visszafogott külső kereslet, az infláció hosszú árnyéka és a bizonytalanság akadályozza. Leginkább a vevők hiánya, a beszállítók áremelése, a munkaerőköltségek emelkedése és a magas energiaárak okoznak bajt.
Attól azért így sem kell nagyon félni, hogy a cégek leépítésekbe kezdenének, sőt, egyre égetőbb az a gond, hogy nem találnak elég dolgozót. Az évtized második felében évente nagyjából 50 ezer ember megy nyugdíjba, és nem érkezik ennyi fiatal a helyükre. Az MNB szerint akkor lehet megúszni több százezer ember kiesését a munkából, ha a magyar foglalkoztatottság az EU első öt helye közé kerül.
És aki dolgozik, az egy kicsit többet tud majd költeni is: a béremelkedés üteme idén és jövőre is lassul, de mivel az infláció is lefékez, a reálbérek érdemben nőhetnek.
A nagy kérdés az, hogy a növekvő reálbérekből mikor lesz emelkedő fogyasztás is – a kormány már jó ideje azt kommunikálja, hogy túl óvatosak az emberek, megtakarítás helyett költeni kellene a pénzt és így pörgetni a gazdaságot. Az „óvatossági motívum” mellett a kormány újabb szlogenje az, hogy van a magyaroknak pénzük, csak külföldön vagy külföldi webshopoknál költik el, az MNB most ellenőrizte ezeket az állításokat.
Mint kiderült, sokkal többet vásárolunk a neten, de a növekedés nagy része magyar áruházaknál történik. A magyar ügyfelek összes bankkártyás vásárlásának 36,4 százalékában fizettek külföldi cégnek tavaly, ami soknak tűnik, de kevesebb, mint a 2019-ben mért 40,5 százalék. A bankkártyás vásárlások 4,8 százaléka volt tavaly olyan értelemben külföldi, hogy tényleg el is hagyta az ember az országot, nemcsak egy webshopnak fizetett, ez is kisebb, mint a járvány előtti utolsó békeév, 2019 5,7 százaléka.
Van azonban egy látványos jelenség: ha azt nézik, hogy magyar bankkártyával mennyit fizettek a szomszéd országok élelmiszerboltjaiban, akkor ez az arány sokkal gyorsabban nő, mint a távolabbi országok boltjaiban. Ez persze még így is csak 45 milliárd forint, az összes bolti kártyás vásárlás 0,37 százaléka, de látványos, hogy egy év alatt 24 milliárdról, 0,23 százalékról nőtt ide. Nem nehéz e mögé azt látni, hogy a határ környékéről sokan járnak át Szlovákiába vagy Ausztriába vásárolni.
Fontos eredmény jött ki akkor is, amikor azt nézték meg, hogyan alakult a megtakarítás és a fogyasztás a különböző jövedelmi csoportokban. Az elmúlt időszakban a leginkább épp a társadalom leggazdagabb ötödének a vagyona nőtt, a legkevésbé pedig a legszegényebb ötödé – hiszen a fizetések és a céges osztalékok emelkedtek igazán nagyot, az állami támogatások pedig, amely a szegények számára fontos, kevésbé. Ráadásul mivel egy szegény család a pénze nagyobb részét költi ételre, ők még durvábbnak érezték az inflációt.
Így jött ki az, hogy 2021 eleje és 2024 közepe között az ország leggazdagabb ötödének reáljövedelme 21,4 százalékkal nőtt, a legszegényebb ötödé pedig csak 11,4 százalékkal.
Úgyhogy a szegény családok a nem tartós termékekre szánt kiadásaikat csökkentették, a gazdagok pedig, akik azért szintén megérezték az inflációt, a jövedelemnövekedésük 45 százalékát betették megtakarításba.
2022-ben a korábbi évek sok megtakarítását gyakorlatilag elvitte az infláció, és sokan felélték a félretett pénzüket. A 2023 eleji mélyponton már túl vagyunk, de a háztartások pénzügyi reálvagyona 2024 második negyedévének végén sem érte még el a 2021 végi szintet.
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Jócskán borzolták az utasok kedélyeit az elmúlt hónapokban a Wizzair-gépek durva késései. Innen rugaszkodnak el a humoristák, de aztán…
Olaf Scholz kormánya eladott egy állami részt Commerzbankból az olasz UniCreditnek, de már ellenséges felvásárlásról beszél. Az UniCredit…
További friss állások ›
Állami támogatásból modernizálják a Dacia gyárát
A csaló, aki garázscégével a tőzsde valaha volt legfiatalabb titánja lett, de lelkészként sem tudott felhagyni a szélhámossággal
Valaki beöntött egy korsó sört egy szórakozóhely DJ-pultjába, a kár csődbe viheti őket
Orbán Balázs: '56-ból kiindulva mi nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök, hogy védekeznek
Molnár Gusztáv: „Amikor bekerültem az intézetbe, már a végét jártam”
A Válasz Online korábban arról írt, hogy R. Gábor másodmagával egy „relaxációs” tanyát tart fenn, ahol Semjén is megfordult.
A Legfőbb Ügyészség szerint az, hogy elvette egy őt videózó férfitól a mobilját, majd a Dunába ejtette, „a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas” magatartás volt.
Mindezért a magyar adófizetők minden bizonnyal borsos árat fizetnek.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
source
Oldalunk támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Digitális Ügynökség: Marketing Ügynökség
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Kerékpár webshop: Kerékpár
Kerékpár webshop: Bicikli
Ebike, elektromos kerékpár
Kerékpár, elektromos kerékpár
Canga
Bike
Kerékpár
Üzemorvosunk: Üzemorvos Budapest
Feliratos Csokoládé: Feliratos Csokoládé
Csokifutár: Csoki futár
Black Eyes Caffee: Kapszulás Kávé
Csokifutár: Csoki futár
Egyéb támogatók:
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Rendezvény DJ
Redőny Árnyékolás: Redőny , árnyékolás, Szunyogháló
Tetőfedő Bádogos: Tetőfedő,Bádogos
Külföldi támogatóink:
OSN: OSN, Online Solutions Network
OS AI: AI, AI Mesterséges Intelligencia, OS AI,OSN AI
AI: OS AI, OSN AI, OS AI one
Super Size File: Nagy méretű file küldés, File Küldés
Global IT News: Global IT News
Sponsor:News technical sponsor
Sponsor:News AI sponsor
Sponsor: AI sponsor
Sponsor: AI News
Sponsor: Social AI
Egyéb Oldalink:
Híradag: Híradag
Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital