Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el:
Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A „gazdasági semlegesség” alapelveit csak korlátlan mozgástérrel, politikai függetlenséggel, praktikusan EU-kilépéssel lehet megvalósítani. A „gazdasági semlegesség” jó eséllyel csak orbáni fikció, ideológiai keret a problémák magyarázatához. Aggasztóbb, hogy Nagy Márton miniszterelnöke 90 százalékos államadósságról és gazdaságélénkítésről értekezik.
„Nekem van egy nagy tervem. Holnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen be fogom mutatni egy előadás keretében” – promózta saját másnapi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott interjúban. Másnap megtartotta a beszédet, amiben tulajdonképpen nem mutatott be semmit, se kicsi, se nagy tervet. A beszéd egyrészt a kötcsei pikniken már előadott, nagyívű, világgazdasági helyzettel kapcsolatos eszmefuttatások megismétléséből állt, illetve olyan szakpolitikai intézkedéseket ismertetett, amelyeket a kormány már korábban bejelentett.
Utóbbiakkal kapcsolatban az újdonság annyi volt, hogy ezeket az úgynevezett gazdasági semlegesség eszméjének – voltaképpen inkább frázisának – alárendelten mutatta be. Ez annyit legalábbis előrevetít, hogy a következő hónapok kormányzati kommunikációjának központi szlogenje ez a fogalom lesz. Ennek égisze alatt zajlik majd a 2025-ös költségvetés bemutatása és elfogadása, a pocsék gazdasági helyzet magyarázata és a kudarcos uniós elnökség keretezése.
Ami a nagy képet illeti, a miniszterelnök – legalábbis látszólag – abból indul ki, hogy a világgazdaság ketté fog szakadni egy nyugati és keleti félre. A leválás olyan – vagy majdnem olyan – szintű lesz, mint a hidegháború idején volt a szovjet és a nyugati blokk közti.
Orbán Viktor ezúttal nem fukarkodott gondolataival, és a kötcsei privát elmélkedés előtt a világgal is megosztotta politikai vízióját. A kormányfő egyúttal emeli a tétet: békemissziója nem pusztán a világbékét hozza el, de a gazdasági felemelkedést is. Pont ahogy azt egy szépségverseny résztvevői elképzelik. Vélemény.
Rögtön szögezzük le: ez jelen állás szerint egy kis valószínűséggel bekövetkező előfeltevés. Valóban zajlanak ilyen folyamatok (az USA és az EU gazdasági-szankciós háborúja Oroszországgal, a Nyugat és Kína közti vámháborús fellángolások), de minimum erősen kérdéses, hogy:
Orbán Viktor egyébként nagyon-nagyon régen jövendöli a Nyugat hanyatlását és a Kelet felemelkedését. Ez valójában mind a mai napig nem manifesztálódott.
A miniszterelnök másik előfeltevése, hogy ebben az új hidegháborúban Európa (az EU) belső (politikai, történelmi) okokból nem lesz képes erős, önálló, versenyképes pozíciót elfoglalni, Magyarország azonban erre önállóan képes lehet. Ez a nyerő pozíció volna a „gazdasági semlegesség”. A „gazdasági semlegesség” lényege, hogy lesznek átfedési felületek, áteresztési pontok, ahol a két világgazdaság érintkezik. Mi pont azon a helyen vagyunk (nemcsak földrajzilag, gazdaságilag is), ahol a világgazdasági rendszerek, pénzfolyamok találkoznak majd.
Mindez jól hangzik, apró bökkenő, hogy
Magyarország nem valamiféle független sziget, hanem formailag a nyugati szövetségi rendszer, s hangsúlyosan az Európai Unió nevű államszövetség része.
Nem mellesleg csak és kizárólag ennyiben érdekes Kína számára. Ha – tegyük föl – az Európai Unió 300 százalékos büntetővámot vet ki a kínai akkumulátorokra, akkor ez Magyarországra is vonatkozni fog, és máris nem képes „áteresztési pont” lenni. Kivéve, ha kilép az EU-ból, amikor is elveszíti az uniós tagság minden előnyét – beleértve a támogatásokat és a szabad belső kereskedelmet –, Kína számára pedig apró független országként nagyjából érdektelenné válik.
A tavaly év végi mélypont után újra négyötödösnél nagyobb többség áll ki Magyarország EU-tagsága mellett. Egy esetleges népszavazás határozottan elutasítana bármiféle kilépési kísérletet.
Egyfajta pragmatikus keleti nyitottság, legalábbis a – föltételezett – szembenállás egy bizonyos szintjéig, megvalósítható, és ki lehet hozni belőle nyereségeket, de erre alapozni az ország jövőjét öngyilkosság, ha abban hiszünk – ahogy a jelek szerint a miniszterelnök teszi –, hogy a blokkok a belátható jövőben lezárulnak.
A hagymázas geopolitikai-világgazdasági fejtegetéseken túllépve a miniszterelnök konkrétumokat is megfogalmazott a „gazdasági semlegességről”.
Az alapelvek:
A következő apró bökkenő: ha ezek a „gazdasági semlegesség” alapelvei, akkor teljesítésük korlátlan mozgásteret, politikai semlegességet követel. Praktikusan a kilépést az Európai Unióból, azaz a Huxitot. Ugyanis
egy akár csak valamelyest közös és koordinált gazdaságpolitikával, külpolitikával rendelkező államszövetség tagjaiként nem mi döntjük el, kivel üzletelünk. Legalábbis nem feltételek nélkül,
ahogy azt a Moszkva elleni szankciók és az azok gazdasági kapcsolatokat korlátozó hatása illusztrálja.
Ahogy az sem működik, hogy „csak a saját értékeink alapján tárgyalunk”. Jelen állás szerint az EU többségének az az alapelve, hogy lehetőleg szóba sem kíván állni a háborús agresszor Oroszországgal, gazdasági kapcsolatokat pláne nem kíván vele fenntartani a legszükségesebbeken túl. A magyar kormány alapelve meg az, hogy nem számít, ha a szomszéd országot lerohanja egy olyan állam, amelynek vezetése Magyarországot is saját befolyási övezete részének tekinti. Az Orbán-kormány ennek megfelelően különutaskodhat – de csak egy határig, amíg nem sért vele szankciókat.
Az uniós támogatások idecitálása érthetetlen – a befagyasztásuknak van politikai dimenziója, de alapvetően arról van szó, hogy az EU szerint az autokratikus hatalomgyakorlás jegyében leépített magyar állam nem képes garantálni, hogy a pénzeket ne lopják el. A támogatás egyébként sem üzlet – az üzlet az pont olajozottan működik a Magyarországgal szembeni európai fenntartások ellenére is. Például a német Rheinmetall is összebútorozott a 4iG-vel.
A negyedik alapelv pedig nagyjából értelmezhetetlen, amíg a miniszterelnök nem fejti ki, miféle „keleti modernitás” az, amire a magyar társadalom – vagy legalább a hatalmat gyakorló elit – vevő lenne.
Remélhetőleg a miniszterelnök valójában tisztában van vele, hogy a „gazdasági függetlenség” a vázolt formában az EU-n kívül megvalósíthatatlan, az EU-n kívül pedig nincs élet Magyarország számára (már csak azt szem előtt tartva, hogy az ország messze legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere a többi uniós ország).
Ha így van, a „gazdasági függetlenség” a vázolt formában pusztán fikció, ideológiai keret, amelyben magyarázhatók a kormány belföldi és külföldi vitákat generáló mozgásai (a jogállam leépítése, állandó konfrontálódás a szövetségesekkel, dörgölőzés mindenféle diktátorokhoz), illetve kevés eredményt mutató gazdaságpolitikája (már ha nem tekintjük nagy eredménynek, hogy idén egy százalék lehet a gazdasági növekedés).
A kormánypropaganda eddig csak szavakban hazaárulózott. „Közönségigényre” hivatkozva azonban nemsokára jöhet a vonatkozó büntetési tényállás aktualizálása és az ellenzéki politikusokkal, a sajtó munkatársaival való példastatuálás. Dobszay János és Riba István cikke.
Remélhetőleg a „gazdasági függetlenség” a vázolt formában nem több, mint a korábbi ideológiai lózungok új verziója.
Ez valamelyest megnyugtató lenne, bár az Orbán Viktor által most előadott konkrét gazdaságpolitikai állítások sem kecsegtetnek túl sok jóval.
Az alábbiakat sorolta:
A fentiek közt akadnak triviális állítások. Persze hogy szükség van külföldi tőkebefektetésekre is, ezt senki sem vitatja. Ahogy azt sem, hogy nem lehet kimaradni a technológiai fősodorból. Az már vitatható, hogy ennek jegyében érdemes-e egyetlen iparágra (elektromos autózás) koncentrálni a gazdaságfejlesztést.
Fontos a családpolitika – nyilván minden országnak van családpolitikája, igaz, ami igaz, vannak országok, ahol nem a tehetősebb rétegeknek kedvezményező adókedvezmények útján valósítják meg a családok támogatását.
Na de valóban kell-e szakmunkáshitel azért, mert van diákhitel? A diákhitel célja, hogy a továbbtanulók finanszírozni tudják a tanulmányaikat és az azok folytatásához szükséges megélhetésüket – esetenként beleértve a szombat esti sörözést, de ez a lényeg szempontjából mellékes. A diákhitel egyfajta befektetés a jövőbe, mind az egyén, mind a társadalom és a nemzetgazdaság szempontjából, a hitelnek köszönhetően magasabban képzett munkavállalók kerülhetnek ki a munkaerőpiacra. Akik jobb fizetésre számíthatnak, nem mellesleg magasabb hozzáadott értékű munkákat képesek elvégezni. Ehhez képest a szakmunkáshitel, amelyet a fiatalok vélhetően majd szabadon felhasználhatnak, nem tűnik többnek a választások elé időzített kampányfogásnál egy olyan kormánytól, amelynek nincs költségvetési mozgástere a direkt pénzszóráshoz.
A költségvetési mozgástér tekintetében pedig kissé aggasztó, hogy Orbán a GDP-arányosan 90 százalékos szintet jelölte meg, mint ahonnan már nincs visszatérés, vagyis ahonnan már szinte lehetetlen kezelhető szintre lefaragni az adósságot. Az államadósság ugyanis jelenleg „csak” a GDP 76 százaléka körül van.
Ahogy az is aggasztó, hogy a magas adósság rákfenéjeként azt emlegette, hogy akkor az ország kiszolgáltatott a hitelezőknek. Ideális esetben az államadósság túlnyomó többségét kibocsátott állampapírok testesítik meg – nem mondjuk obskúrus kínai hitelek –, s nem áll mögöttük olyan hitelező, akinek szándéka volna megszorongatni az országot vagy a kormányát. Szó se róla, az államadósságot finanszírozni kell, jelenleg a hozamfizetések még a 80 százalék alatti szinten is fojtogatják a költségvetést. (A mögöttes ok az elrontott gazdaságpolitika okozta extrém magas kamatkörnyezet és extrém magas infláció 2022–2023-ban.)
Az amúgy is magas devizaadósságát most újabb jüanhitellel tetézte a magyar állam. A teljes tartozás után a kamatok törlesztésére idén az egészségügynél is többet kell költeni.
Jelenleg a magyar állam jól felfogott érdeke az éves költségvetési hiány és az államadósság lefaragása, még ha ez megszorításokkal jár is – ez egyébként a kormány jogszabályi, alkotmányos kötelessége, nem mellesleg megköveteli az uniós túlzottdeficit-eljárás, és ami talán még fontosabb, a nemzetközi hitelminősítők. Magyarország bóvliba (befektetésre nem ajánlott kategóriába) minősítése pedig még jobban megdrágítaná az államadósság finanszírozását.
Ebben a helyzetben mond a miniszterelnök olyanokat, hogy végül is 90 százalékig nem dráma az államadósság, és hogy adócsökkentésekre van szükség, a kis- és középvállalkozásoknak pedig tőkejuttatási programra.
A gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisokon pedig kuncog, mondván: a növekedéshez azért a kormányzati intézkedéseknek is van némi közük. Továbbá azt fejtegeti, hogy a gazdasági növekedésnek a 3-6 százalékos sávban kell lennie, lehetőleg minél közelebb a 6-hoz. (A jegybank friss előrejelzése szerint a GDP növekedése idén 1-1,8 százalék körül lesz, jövőre 3 százalék körül, 2026-ban 4 százalék körül lehet.)
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Orbán a kötcsei pikniken arról beszélt, hogy tovább fogja koncentrálni a gazdaságpolitika irányítását. A máris szuperminisztériumnak számító nemzetgazdasági tárcát Nagy Márton vezeti, a költségvetésért a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium felel. A miniszterelnök által ott mondottak alapján a két tárca összevonása várható, és az egyik miniszter átveszi a jegybankelnöki posztot a második ciklusa végével távozó Matolcsy Györgytől. Ha addig nem változik semmi, szinte biztosra vehető, hogy Varga lesz a jegybankelnök.
És a költségvetés is annak a Nagy Mártonnak a kezébe kerül, aki deklaráltan a magas nyomású gazdaság koncepciójában hisz: élénkíteni kell a gazdaságot, ennek érdekében elengedhető a költségvetési hiány, figyelmen kívül hagyható az infláció, mert ha pörög a gazdaság, akkor nőnek az állami bevételek, kinőhető a magas hiány és államadósság, az esetleg megugró inflációt pedig kompenzálja a keresetek gyors emelkedése.
A magyar gazdaság tavaly sem pörgött fel, és idén sem, sőt a második negyedévben lassult. Éves átlagban nemhogy 4, de 2 százalékos növekedés se nagyon lesz. Amit Nagy Márton a gazdaságpolitikájából meg tudott valósítani, az kudarc, amit nem tudott, arra pénz híján nem is lesz lehetősége.
Mindez nem tűnik megvalósíthatónak most, amikor a világgazdaság gyengélkedik, rengeteg a bizonytalanság, és magasak a kamatok. Egy esetleges magas nyomású kaland vége könnyen lehet leminősítés, költségvetési válság, árfolyamválság és újabb inflációs válság.
Üdvös volna, ha nem kellene kipróbálni, minderre is jó világmagyarázat-e a „gazdasági semlegesség”.
Maradéktalanul befizetik az adóikat, a magyar adóhatóság teljes képet kap róluk – állítja a HVG-nek a magyarországi fióktelep nyitására készülődő Revolut. Pontos adatokat a cég nem közölt, de kiemelte: ugyanolyan fontos célja a profitszerzés, mint a megfizethetőség.
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk…
Jócskán borzolták az utasok kedélyeit az elmúlt hónapokban a Wizzair-gépek durva késései. Innen rugaszkodnak el a humoristák, de aztán…
További friss állások ›
Dúró Dóra nagyon bele akart kötni Pressmanbe, de van egy apró bökkenő
Mindent a stresszről
Figyelmeztetés nélkül eltűnik a Kaspersky vírusirtó az amerikai gépekről, de a nagyobb gond az, hogy feltesz valamit maga helyett
Túl sokat keresnek a magyar focisták a nemzetközi karrierhez
Kösz, jól: Tényleg csak a helytelen életmód vezet a szívbetegségekhez?
A Tisza Párt elnöke egy 3 és fél perces videóban 11-szer mondta azt, hogy „Orbán Balázs”, és egyszer, hogy „Balázs”, majd távozásra szólította fel a miniszterelnök politikai igazgatóját.
Időhurokba került a politikus.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
source
Oldalunk támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Digitális Ügynökség: Marketing Ügynökség
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Keresőoptimalizálás: Keresőoptimalizálás
Kerékpár webshop: Kerékpár
Kerékpár webshop: Bicikli
Ebike, elektromos kerékpár
Kerékpár, elektromos kerékpár
Canga
Bike
Kerékpár
Üzemorvosunk: Üzemorvos Budapest
Feliratos Csokoládé: Feliratos Csokoládé
Csokifutár: Csoki futár
Black Eyes Caffee: Kapszulás Kávé
Csokifutár: Csoki futár
Egyéb támogatók:
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Esküvői DJ
Rendezvény: Rendezvény DJ
Redőny Árnyékolás: Redőny , árnyékolás, Szunyogháló
Tetőfedő Bádogos: Tetőfedő,Bádogos
Külföldi támogatóink:
OSN: OSN, Online Solutions Network
OS AI: AI, AI Mesterséges Intelligencia, OS AI,OSN AI
AI: OS AI, OSN AI, OS AI one
Super Size File: Nagy méretű file küldés, File Küldés
Global IT News: Global IT News
Sponsor:News technical sponsor
Sponsor:News AI sponsor
Sponsor: AI sponsor
Sponsor: AI News
Sponsor: Social AI
Egyéb Oldalink:
Híradag: Híradag
Oldalunk Fő támogatói:
Marketing: WeAreDigital
Marketing: WeAreDigital